Nehéz időkben szeress mélyebben

Nehéz időkben szeress mélyebben

Kedves Barátom, 
Szeretsz mostanában híreket olvasni? Én nagyon nem. Néhány napja viszont megértettem, hogy miért: mert ellenzékben vagyok. Világ-ellenzékben. Kívül tételezem magam a világon. Kívül lenni valamin, ellenzékben lenni valamihez képest, az egy szeretet nélküli állapot.

Rájöttem: a fájdalom, amit érzek, abból származik, hogy kiszerelmesedtem a világból. Nem vagyok szeretetben a világgal. Hadd magyarázzam meg.

Tavaly irtam a szeretet paradoxonáról:

A legjobb módja annak, hogy szeretteinket elriasszuk a változástól az, ha meg akarjuk őket változtatni. Amikor arra kéred egy szerettedet, hogy változzon meg érted, akkor azt érzi, hogy nem szereted őt úgy, ahogy van. Éppen ezért a kulcs a változáshoz a feltételek nélküli szeretet. Ha a másik úgy érezheti, hogy életének minden pillanatában elfogadjuk őt olyannak amilyen, akkor lesz csak bátorsága ahhoz, hogy egy kis lépést tegyen előre, majd ismét körülnézzen: „Még mindig jó vagyok úgy, ahogy vagyok? Most is?” És akkor, csak akkor lesz képes a következő lépésre. Így tud változni, apró lépésenként.

Nemrég két beszélgetésben is szóba került, mi a véleményem a világunk hatalmi központjairól, legyenek azok politikaiak, vagy gazdaságiak. Rájöttem: ellenzékben vagyok ezekkel szemben, és ez a pozició akadályt képez beszélgetések kialakulása elé.

Ahol ítélet van, ott nincs szeretet. Ahol ítélet van jelen ott én már nem vagyok igazából jelen, ott már nem tudok feltételek nélkül szeretni.

Talán egy kis lépés az emberiségnek, de nagy lépés Balázsnak: megértettem, hogy igazi maradandó változás csak a szereteten keresztül érhető el. (Ha kedveled a forradalmakat lehet, hogy még nem vettél részt egyben.) És természetesen itt jön be a híres Bucky Fuller idézet:

purposeandplay_bucky_quote.jpg

 

"Nem a létező valóság elleni harccal érsz el változást. Építs egy új modellt, ami a létezőt elavulttá teszi!"

Úgy érzem, megtaláltam a hiányzó középső mondatot: “Ahelyett, hogy harcolnál ellene, szeresd és öleld magadhoz a létező valóságot” És aztán válaszold meg a kérdést: te milyen világot építenél?

Ez tehát a kihívás, amit Hozzád és magamhoz intézek: mi a Munkád itt a világban, amikor igazán benne is vagy a világban? Mi a Munkád, amikor igazán jelen vagy?

Beszéljünk!
Balázs

Ego-lego: Az Ítélő

Ego-lego: Az Ítélő

Kedves olvasó,  emlékszel még? Ha úgy tudsz játszani az ego-részeiddel mint lego-kockákkal, mosolyogva és kíváncsian: nyertél!

Célunk tehát az, hogy csatatérből játszótérré tudd alakítani az elmédet. Az ego-lego előző részében az Áldozattal foglalkoztunk.

Az Áldozat részünk “párja” bennünk a Bíró, az Ítélő. Ismerős, ugye? Ő az, aki vádol, megítél, mindig mondja a véleményét. Általában, ha összehívjuk a karaktereket, az Ítélő ül pont szemben a tárgyalóasztalnál. Mindig van véleménye, ha kiváncsi vagy rá, ha nem, és hiába bántó, fenyegető, vagy egyszerűen csak kényelmetlen, ő csak mondja, csak mondja. 

Az Ítélő kialakított egy véleményt, és nem tágít mellőle. Nagyon sokszor kulturális normákat közvetít; probléma mindössze annyi, hogy lehet, hogy ezek a normákat gyerekkorban hallotta a nagymamától, aki az édesanyjától tanulta, tehát szegény klienst 80-100 évvel ezelőtti “ez így helyes” dolgokról oktatja ki!

Az Áldozat és az Ítélő univerzális karakter, archetípus, ahogy Jung nevezte el. Mindkettőjük üzenetei nagyon személyesek, mégis van három univerzális emberi félelem amellyel az Ítélő operál:
- Nem vagy méltó szeretetre, mert..
- Ha megpróbálod el fogsz bukni, mert...
- Egyedül maradsz, mert..

Az Ítélő ezeket az alapfélelmeket használja fenyegetésnek. "Ha nem teszed azt, amit én mondok, akkor sosem lesz egy rendes társad“ - és hasonlók.

Hogyan tudunk megszabadulni az Ítélőtől? Jó hír, hogy ha le tudsz ülni egy kicsit beszélgetni vele, ha eldöntöd, hogy meghallgatod. Ha rászánod magad, hogy szembenézz vele, meg fogsz lepődni: a javadat akarja. Sőt: ha pacifikálod, erősíteni fog ahelyett, hogy visszafogna.

Amikor mostanában éppen mertem nagyot álmodni mindig előkerült egy hang, amelyik azt mondta: nem fog menni, túl nagy falat, nem neked való, ne próbálkozz. Nem értettem, honnan jön elő épp most ez a hang, meglepő volt, mint sok ember én is azt gondoltam, hogy ezen már rég túl vagyok... Persze mindig addig jön szembe egy üzenet, amig tényleg meg is értjük. 

Befelé forditottam a figyelmem, mélyeket lélegeztem és megkérdeztem magamtól, miután felidéztem a mondanivalóját, hogy hol érzem magamban, vagy magam körül ezt a hangot, ezt az ego-részt.

Meg is jött a válasz (mindig megjön, csak meg kell tudni hallani): a bal vállamon. Amikor odavittem a figyelmemet a bal vállam egy kicsit lejjebb is ment… nem is vettem észre korábban, hogy ezekszerint ott tartottam valamit, meg volt feszülve. 

Megkérdeztem hát ettől a részemtől, dumálna-e. megnyitottam felé a szívemet, és meginvitáltam egy beszélgetésre. Meghallgattam a válaszát, pozitiv volt. Kérdeztem rögtön: mit akar elérni? Mi a célja? 

"A biztonságod. Meg akarlak védeni mindentől. Csalódástól, kudarctól keserűségtől. Az életedért aggódom."

Ki vagy? - kérdeztem. Anyai Nagyim volt.

9 éves voltam, amikor meghalt a Nagyim, kevés igazi emlékem van róla, de a családi történetet jól ismerem. Nagybátyám, az ő első szülöttje kínhalált halt 5 évesen, amikor tej helyet lúgot adott neki a dajka. Hónapokig küzdöttek az életéért a 40-es évek kórházi eszközeivel, bele sem merek gondolni, mit élt át Ferike.

Találkoztam már egyszer vele is, amikor kislányommal a kenguruban a hasamon a Gesztenyés Kertben sétáltam, és "megjelent” Ferike, és rögtön tudtam, hogy a családi konstellációnkban lesz még dolgom vele. Itt San Franciscóban találkozni Nagyikával egy 2500 fős konferencián ülve és impromtu belső családállitást végezve 10 perces gyakorlatban azért szíven ütött. 

Dick Schwartz vezetett minket, aki szintén “felfedezte” a részekkel dolgozás módszerét, mint annyian. (Olyan jó látni, hogy egy térkép van, amit megtalálnak és leírnak sokan.) 

Szóval megkérdeztem Nagyit mit gondol, hány éves vagyok, mondta, hogy öt. Elmondtam neki, hogy mindjárt 45 leszek. Nagyon büszke volt rám Nagyika, örült nagyon, hogy élek. Hogy akkor eddig mindenképpen túléltem.

Megköszöntem szépen a törödését, elköszöntem tőle, és folytattuk a Wisdom 2.0 konferenciát.

Az Ítélőd jót akar. De rosszul csinálja - hiszen zavar, hátráltat. Tolja a negatív hullámokat

Mégis, ha szeretetteli kedvességgel fordulsz felé, gyökeresen megváltozhat a kapcsolatotok. 

Amikor pedig az Ítélő átáll a Te oldaladra, akkor megteheted a támogatásával a következő nagy lépést, és bekapcsolhatod a Teremtő részed!
 

Ego-Lego: Az Áldozat

Ego-Lego: Az Áldozat

Sokszor nehéz az elengegés. Hiába, hogy rossz dolokat kell engedni meghalni, mégis nehéz. Ezért van szükség a játékosságra. Hogy belenézzünk, belejátsszunk a lehetőségeinkbe.

Szétesett, ha létezett egyáltalán, az amerikai nők szövetsége

42%.

Az amerikai nők negyvenkét százalékának szavazatával nyert Trump. Nekem ez a választás sokkoló adata. 

Többen rámírtatok, hogy megmondtam egy éve, megmondtam fél éve, hogy Trump fog nyerni. Ez így volt. Azért nyilatkoztam így, mert ő az első olyan jelölt, aki kampányában nem a kommunikációs munkatársak a meggyőzés tudorai hanem a jelölt maga feketeöves NLP-s. (Ezt még megirom majd részletesebben..)
 
Amikor viszont nemrég megjelentették a hangfelvételt, ahol nőkről, mint megragadható tárgyakról cserél eszmét, majd pedig a harmadik elnökjelölti vitában nem kért bocsánatot e kijelentései miatt, akkor úgy gondoltam, ezzel elásta magát. 

Minden olyan háztartásban, ahol szavaznak és tévéznek, szó volt erről a hanganyagról, apák és anyák kellett beszéljenek róla gyermekeikkel.  Úgy véltem, sőt: biztos voltam benne hogy ezt nem ússza meg szarazon. Főleg egy női jelölttel szemben! Hogy ez fontosabb lesz, mint a politika, vagy a bőrszín. Hogy anyák nem tehetik meg a lányaikkal, hogy ezután Trumpra szavaznak. Hogy ez nem ‘OK’ a 21. szazadban. Az amerikai nők kedden lebonthatták volna az utolsó fontos nemzeti üvegmennyezetet - és ehelyett inkább egy szexuális ragadozóra szavaztak -  armilyen okbol is. 

Ez kb. olyan, most sarkítok, mintha a híres/hírhedt magyar úszóedző indulna a választáson, és nyerne, mert annyi női szavazatot kap. 

A fehér nők 53 százaléka Trumpot választotta! És a diploma nélküli fehér nők 62 százaléka!! Azt a Trumpot aki kijelentette, hogy törvényileg büntetni fogja az abortuszt (majd ettől a kijelentésétől azért visszalépett, az első, talán egyetlen visszalépése volt a kampány alatt. Az nagyon valószínű, hogy minden állami támogatást meg fog vonni.)

Az amerikai fehér nők nagyobb része tehát továbbra is első sorban fehérként azonosítja magát, és csak másodsorban azonosul fekete, latina, vagy épp muszlim női társaival. Megy és megválaszt egy nő-ellenes jelöltet, aki szépségversenyek futtatásával egész életében a női test tárgyiasításával keresett zsebpénzt.

Coaching munkám egy nagyobb részében, és főként (de nem kizárólag) amikor nőkkel dolgozunk, olyan traumákkal kell foglalkozzunk, amiket Trump-szerű fiúk, férfiak és apák okoztak. 

Szeretnék sokat beszélgetni olyan amerikai anyákkal, akiket meggyőzött a meggyőzőbajnok. Most a távolból olyannak látom őket, mint a feleséget, aki benne marad egy abuzív kapcsolatban - “más okok” miatt.  Aki visszafogadja alkoholista férjét újra és újra, anélkül, hogy az igazából bocsánatot kért volna. Aki nem mer kilépni, mert nincs támogatása. Szivesen segítenék nekik realizálni, hogy ez nem OK, és hogy sem magukkal sem lányaikkal nem tehetik meg, hogy azt mondják, hogy ez OK. 

Jó hírem a végére az, hogy a milleniumi generació szerint egyáltalán nem OK Donald Trump. A 30 alatti nők közel kétharmada mondott nemet Trump-ra. Így nézne ki az amerikai választasi térkép, ha csak a harminc alattiak szavazata számítana: 

Millenials said NO to Trump.png

 

Ez volt az utolso olyan választás, ahol a felső fokú végzettség nélküli idősebb fehérek visszakövetelhéttek az országukat a globalizaciótól, meg a kisebbségektől, meg a migránsoktól. Sajnos ehhez megkapták feleségeik támogatását. 

TE MEGTALÁLTAD MÁR A FLOW-T A MUNKÁDBAN?

TE MEGTALÁLTAD MÁR A FLOW-T A MUNKÁDBAN?

Mary a teraszon állva szívja magába a friss levegőt és boldogan szemléli, ahogy a kisebb ám annál elégedettebb csoport lelkesen beszélget a társalgóban, drága bort kortyolgatva, érett prémiumsajtok kíséretében. Az általa szervezett és levezényelt esemény végén járunk, amit a résztvevők...

TE IS SZOKTAD SZABOTÁLNI A SAJÁT CÉLJAIDAT? SZABADULJ MEG A SZABOTŐRTŐL!

TE IS SZOKTAD SZABOTÁLNI A SAJÁT CÉLJAIDAT? SZABADULJ MEG A SZABOTŐRTŐL!

„Utálom Lizát! Utálom a hangját! Utálom a nyafogását! Nem akarom, hogy bármi jó történjen vele! Útját akarom állni a boldogságának!”

Kliensemmel, Lizával folytatott ülésünk során hirtelen egy szabotőrrel találjuk szemben magunkat - ez az ő hangja. Liza elméjének külső szereplőjeként, fekete boszorkánynak öltözve jelenik meg képzeletbeli konferenciaasztalunknál. Az előzményekhez kattints ide!

Könnyebb, mint gondolnád: változtasd tudatos pihenéssé a nyaralásod

Könnyebb, mint gondolnád: változtasd tudatos pihenéssé a nyaralásod

„Az a helyzet, hogy egy percre sem hagyhatom ott a munkát. Nem tudnának nélkülözni, egyszerűen túl sok dolgom van!”

Nos, ez hatalmas tévedés! Azért tudom, mert egykor én is ugyanígy gondolkodtam, amikor még heti hét nap, napi 16 órát dolgoztam akkori startupommal. Némi szabadidőre mindenképp szükség van, e nélkül ugyanis könnyen kiéghetünk.

De hogyan engedjük el a munkát a vakáció idejére?

Ének harca - Melyik éned ül a trónra?

Ének harca - Melyik éned ül a trónra?

„Valami folyton megakadályoz benne, hogy olyan életet éljek, amilyet szeretnék.” – magyarázza Liza, a harmincas évei végén járó rendkívül sikeres és tehetséges UX designer. 

 

„Például ma reggel is: le akartam menni az edzőterembe, de aztán hirtelen megint ott volt az a részem, ami csak azt duruzsolta, hogy inkább üljek le szépen, fussak át néhány e-mailt, esetleg nézzek még fel a facebookra is… meg hogy nem eszik olyan forrón a kását, pihenjek csak, nem kell összevissza ugrálni, ne csináljak semmit, az lesz a legjobb.”

Töröl program. Install új program

Töröl program. Install új program

Jaj ne… komolyan vissza kell mennünk egészen a gyerekkoromig, hogy ezt rendbe tegyük? Nem lehetne valahogy másképp?”

Gyakran hallok ilyen és ehhez hasonló mondatokat, ami most sincs másképp, mikor egy vezérigazgató hölgy kliensemmel ülök le, hogy megfelelő vezetői célokat állítsunk fel számára. Úgy érzi, hogy jóval többet hozhatna ki csapatából, így az ezt a célt meghiúsító akadályokat keressük, melyekről hamar ki is derül, hogy bizony mind gyermekkorában gyökereznek.

Micsoda Nő!

Micsoda Nő!

„Mikor énekelsz, csak vesd meg erősen a lábad és engedd, hogy átjárjon a szabadság bizsergető érzése. Add át magad az élvezetnek! Ez egy buli!” – ez a kliensem, Vivien belső énekesnőjének hangja, akivel az ülésünkön kapcsolatba léptünk. Vivien egy gyönyörű filigrán nő, belső énekese pedig egy nagy fekete nő, Betty, aki pont olyan, mint amilyennek a filmek alapján elképzelnénk. Vivienhez intézett monológját így folytatja: „Hisz azoknak énekelsz, akiket szeretsz. Nincs ebben semmi bonyolult… tiszta élvezet!”

Ember embernek nem segíthet

Ember embernek nem segíthet

Az elmúlt 22 évben részt vettem a Sziget Fesztivál beindításában, létrehoztunk és eladtunk egy értékes digitális ügynökséget, az utóbbi két évben pedig 500 órát dolgoztam klienseimmel coachként. Noha a felsorolt tevékenységek első ránézésre igen különbözőnek tűnnek, középpontjukban mégis ugyanaz a gondolat áll.

Imádom támogatni a klienseimet, hogy rájöjjenek, miként segíthetnek önmaguknak abban, hogy...

Kielégülés helyett kiégés

Kielégülés helyett kiégés

Herczeg Zoli barátomat invitáltam meg egy beszélgetésre az Éber Élet Jegyzetekbe. 

 2014. április, hajnal, West Hollywood, Los Angeles, California.
 
Nem tudom, mi a fasz van, csak azt tudom, tutira meg fogok dögleni. Olyan rémképet látok, hogy engem az USA-ból a repülőn koporsóban fognak hazahozni, ládában cipelnek lefelé a lépcsőn a gépről. De ez annyira konkrét, hogy látom a BLIKK címlapot: “Herczeg hazatért - de sajnos koporsóban”. Ezen ma már nevetek, de akkor olyan valóságos volt, és úgy beszartam tőle, hogy fél órán keresztül 200-as volt a pulzusom, nem kaptam levegőt, és konkrétan majdnem belepusztultam a saját halálhírembe, borzalom. 

Vége e vitának valaha?

Vége e vitának valaha?

Tegye fel a kezét, aki úgy gondol magára, mint egy különböző személyiségekből álló gyűjteményes kötet!?

„Azért fogadni mernék, hogy a klienseid 99%-a nem így gondolkozik magáról.” - jegyzi meg egyik kliensem, Tom, a múlt heti ülésünkön.

Általában miután elmagyarázom az első session elején azt, amit most itt is el fogok mondani, azonnal megértik ők is az álláspontomat. A legtöbb ember ugyanis soha nem gondolt még úgy a fejében végtelenül kavargó gondolatokra és önálló kismonológokra, mint a bennük rejlő különböző személyiségrészek gondolataira.

Bolondok volnánk?

Apáról fiúra

Apáról fiúra

„Nincs időm hülye ötletekre! A fenébe is! Ne csak dumálj, csinálj is valamit! Vagy talán nem vagyok elég világos?”

Bemutatom Thomast. Ilyen az, amikor saját vállalkozása alkalmazottaival beszél.

Első ülésünk után megnyitjuk Thomas belső hangjainak repertoárját és megismerjük Komor Thomast, aki meglehetősen bánja az efféle kirohanásokat. De hiába, Komor Thomas ugyanis képtelen rá, hogy megfékezze...

Michelle megszületik

Michelle megszületik

„Ő a részem volt és én is az övé. Képtelen vagyok elengedni. Ő erősebb volt… de aztán hirtelen nekem kellett erősnek lennem. 9 hétig volt a halálos ágyán. Még mindig az orromban érzem a kórházszagot.”

Michelle 7 éve vesztette el ikertestvérét, aki három évet töltött bénultan egy szörnyű autóbaleset következtében. Michelle a munkáját is veszni hagyta, hogy gondozhassa és még ennyi év után sem talált..

Egyensúly. Egész-ség.

Egyensúly. Egész-ség.

„Szóval már néhány ülés után nem kell ezektől a fájdalmaktól szenvednem - soha többet?”

Justin egy jól menő reklámügynökség művészeti vezetője, ám egyfajta szeparációs szorongástól szenved: valahányszor a munkára kiszabott határidő közelít és neki le kéne adnia az adott feladatot, bénító szorongás lesz úrrá rajta.

Épp ezért őszinte csodálkozással fogadja...

Én már csak ilyen vagyok – vagy mégsem?

Én már csak ilyen vagyok – vagy mégsem?

„A férjem vagy megbolondul, vagy elválik tőlem vagy mindkettő. És hogy őszinte legyek, meg tudom érteni. Megállás nélkül vegzálom. Egyszerűen elviselhetetlen vagyok, de tényleg.

“De tudod mit? Én már csak ilyen vagyok. Felteszem épp elég nagy baj, de ez van. A férjemnek sincs...

Ha elakadtál, áss mélyebbre!

Ha elakadtál, áss mélyebbre!

- És hogy megy az üzlet?

- Jól. Csak úgy hasítunk.

- Igazán? Mit értesz ez alatt?

- Hm.. például mostanában jórészt időben fizetjük ki a számlákat.

Zachary izgatottan mesél új...

Miért nem való férfinak terápia?

Miért nem való férfinak terápia?

Mikor oldott meg bármit is, ha csak úgy „beszéltünk egy problémáról”? Talán 10-ből 1-szer?

Férfiak, figyelem! Ha úgy érzitek, hogy nem jutottatok előrébb az egyszerű beszélgetéssel, akkor miért nem hagyjátok végre abba és fókuszáltok inkább arra, hogyan oldhatnátok meg a problémáitokat.

Három fontos dolgot kell tudni ezzel kapcsolatban: